A menhely

Alma az asztalra borulva sírt, és senki nem ment oda megveregetni a vállát, senki nem vitt neki zsebkendőt, mindenki tudta, mi következik, az ajtó felé pislogtak. Kintről, a kennelek felől már érkezett is Főnök, ingujja feltűrve, az izma ugrott a rávarrt kelta csomó és Betty Boop között, ahogy az üres tápos zacskót a szemetesbe vágta, majd odaszólt Almának, hogy jöjjön, és hátra sem nézve vonult tovább a kis iroda felé.

Csöbörből, vödörből

Kezdem a személyessel. Úgy alakult, hogy két elsős gyerekem egy-egy tankönyvét, a híres-hírhedt vödrös könyvet kell apró miszlikbe vágnom, borítékba tennem, és keresem a lehetőségeket, amelyek segítenek épen maradni, hogy aztán a vágást szépen a vonalak mentén hajtsam végre a tizedik oldal után is. (Az első oldal jó, sőt nyugtat, aztán a harmadik után azon kapom magam, észrevétlenül kivágtam 45 percet az életemből.)

Átvágni egy ízületen (novella)*

Aznap kapcsolták be először a rendszert, próbaüzemre, és éjjel egy gazella tetemét kellett feldolgoznia. Az állat volt az első és végül egyetlen áldozat, nyakát szegte szerencsétlen módon, amikor túl nagy lendülettel rohant a rácsnak. Del szívesebben adta volna át a nagymacskáknak, hogy mind a test, mind a ragadozó érezze újra a sosem tapasztalt rendet, de a feltépett has, a belektől ragacsos pofaszőr

A feleségem története

Rendhagyó poszt, mert ugyan saját írás, de másé az érdem java. És a hozzáférés is korlátos. Megjelent egy rövid történetem a Spekulatív Zónán, a novellasorozatukban. Ugyan ezt a sorozatot csak a támogatók látják, de akár mezei betérőként is érdemes ránézni a felületre, mert nagyon hasznos kis gyűjtőposztokat kapunk a spekulatív irodalom tájáról. Egyébként meg megéri … A feleségem története olvasásának folytatása

Például a regényírás

András László könyve is ott van a listámon, nem is csak az új, A vörös korona, hanem az Egy medvekutató is, viszont a krimiféle, bevallom, előkelőbb helyet szerzett, hiába frissebb. Elfogult vagyok az olyan szövegekkel, amelyek lazán nem lesznek valamik, pl. habár krimiszál van bennük, vagy horror vagy bármi olyasmi, amit a könyvesboltok örömmel alkalmaznak a polcok jobb kezelésére, a vásárlók eligazítására...

“Nem veszünk új könyvet, csak kimegyünk.”

Ahogy Grafit is megírta, és azóta többen is a magukét, és mindenkinek igaza van. Ki kell menni, és ha nincs pénz, akkor venni valami 500 Ft-os szépséghibásat. Valahogy ez kétirányú energiaátadás: miközben egy körömfeketényi kis könyv birtokosa leszek, máris hozzájutok a magam energiacsatornájához, feltöltődéséhez, és közben töltöm a közösséget, a Könyvhét egészét, nem is beszélve a ...

Az orr (novella)

Oleg Filipovnak gyönyörű orra volt, szép, délceg, daliás orr, akár egy nemes hajó, szinte várta az ember, hogy megindul a viharba és a ködbe, előre a kalandok felé. Tudta ezt Oleg, hogyne tudta volna, hiszen Pása össze-vissza csókolgatta, ha lehetett, szerette az ő Oljája orrát, de Pása szerette a kandikáló szőrt is Oljicska mellkasán, a két horpadást a csípőjén, Pása már csak ilyen vidám, kacagó asszonyka volt, az egész toronyház a csodájára járt.

Kevés szóval magyarul

Nem ide kéne, de máshol nem tudtam jelezni, hogy terveim szerint olykor írnék az olvasmányélményeimről is, röviden, odahányva (mintha a kutya szájából húzták volna ki, egyszer a fejedet is...), maximálisan szubjektíven, azaz semmiféle igazság nem lesz bennük, csak az én pillanatnyi igazságom, amelyről többször kiderült, hogy akár az én, akár más hatására, akár évekkel később, … Kevés szóval magyarul olvasásának folytatása

A ballada, a költészet, a hatalom

Személyes hangvételű poszt következik. Nem gondoltam volna, hogy verseket fogok megosztani, hittem a prózában, a robotokban és a féregjáratokban, de az élet másként hozta. Itt ez a vers, egyetlen sora sem igaz rám pontosan, csak úgy egyben az egész: https://www.kulter.hu/2021/08/nagy-kata-verse-3/ Annak idején, másik korban írtam verseket (Papa hozott nekem egy kilót. / Azóta nem írok … A ballada, a költészet, a hatalom olvasásának folytatása