Amikor annak idején megvettem az első Szindbád könyvet, egyértelműen a detektív szó volt a felelős. És az, hogy a fülszöveg nem igyekezett elmagyarázni nekem, hogy ez a detektívtörténet miért nem is az igazából, hanem valami más, igazi, komoly, fontos irodalom, ami egy kicsit belenyúlt a detektíves tálba is, de nagyon elegánsan szopogatja le az ujjáról, azokról a szép, hosszú, entellektüel ujjakról, amiket olyan jó nézni, ha már nekem buckósabb az ujjam, és a körmeim sem félbe sósmogyorók, csak valami köröm.