Elfogult vagyok, nem titkolom. Cserháti Évának személy szerint sokat köszönhetek, kezdődött az egész egy véletlen jelentkezéssel, amikor becsatlakoztam egy idegen csoportba egy idegen helyen, és a feminista krimiről hallgathattam megvilágosító és rendkívül szórakoztató dolgokat. És aztán indult az írói workshop...
Címke: vélemény
Például a regényírás
András László könyve is ott van a listámon, nem is csak az új, A vörös korona, hanem az Egy medvekutató is, viszont a krimiféle, bevallom, előkelőbb helyet szerzett, hiába frissebb. Elfogult vagyok az olyan szövegekkel, amelyek lazán nem lesznek valamik, pl. habár krimiszál van bennük, vagy horror vagy bármi olyasmi, amit a könyvesboltok örömmel alkalmaznak a polcok jobb kezelésére, a vásárlók eligazítására...
“a láncra kötött szabad kultúra”
Szabó Tibor Benjámin fent linkelt, alapos cikke kapcsán néhány gondolat. TL;DR: Az állami támogatással megszülető művek ugyanúgy piacra készülnek, csak az ilyen szerzők tévesen azt hiszik, ők szabadok (és nemesek), nem kell a közönség igényeinek kielégítésére figyelnük, hogy gazdaságilag fenntartható legyen a kiadásuk. Holott. És ha elzáródik az állami pénzcsap, a cikk szerzője szerint vannak más utak is.